"Azt hiszed, a mámor nem az én karomba fog dobni?... Nem fogsz feledni, csak ha én akarom. Sorsod hozzám van kötve." 

"Tudod, szerelem voltál neki első látásra. Nem mondta soha, de látni lehetett rajta. Mikor rólad beszélt, én óva intettem. Azt mondtam, hogy túl nehéz lenne, lehetetlenség, sőt őrültség. Azt tanácsoltam, hogy hagyjon téged, és tudod mit mondott? Hogy nem hagy ki valamit, ami remek lehet, csak mert egyúttal nehéz is..."

 "Csak azt kell tenni, ami fontos, csak azt kell szeretni, akit szeretni akar az ember, és az ég szerelmére, nem szabad jelentéktelen dolgokra fecsérelni az időt. Ahhoz túl rövid az élet."

"Nem tudod elérni, hogy ne légy szerelmes, vagy hogy ne vágyj a szerelemre. Mert amikor az vagy, az a világ legjobb dolga. Ha van egy kapcsolatod, ami jól működik, még ha semmi más nincs is rendben az életedben, úgy érzed, az egész világod teljes."

"Szeretem a férfit, nem azért, mert szép, nem azért, mert okos, mert tanult, mert zseniális, mert hősies, mert odaadó, nem azért. Hanem szeretem, egyszerűen azért, mert csak ő tudja nekem adni azt a mámort, ami nélkül nem tudok élni!"

"Szerintem képtelenség igazán kiszeretni valakiből. Azt hiszem, hogy ha szerelmes lesz az ember, igazán szerelmes, akkor az egy életre szól. Minden más csak élmény és illúzió."

"Bárki könnyen elsétálhat, senkit sem kényszeríthetünk maradásra, mindannyiunknak van választása. Az igazi teszt az, amikor valaki akkor is melletted marad, amikor az lenne a legkönnyebb és legegyszerűbb számára, hogy egyedül hagyjon."

"Ha szerelmes vagy, akkor tökre infantilis leszel, és az intim pillanatok gügyögős meg haddzabáljammegaztahülyefejedesek lesznek. Szeretünk gyerekekké lenni olyankor, mert akkor olyan szabadon nevetős meg olyan felelőtlen minden, mert a másik nem vár el semmit, és megbocsát. Utána persze minden megkomolyodik meg megromlik, mert a felnőttek olyan okosak, hogy az csak na, de addig olyan de olyan jó, csak odabújni a másikhoz, várni a szeretleket, és a másik haját csavargatva elaludni kora délután."

"Vannak, akik rálépnek véletlenül a lábadra, és bocsánatot kérnek, miközben vannak, akik átsétálnak a szíveden, és észre sem veszik."

"Ki üres, részed nem lehet. Semmim nincs, de velem van az, hogy elengedtelek."

"Nem hordozhatod magaddal a fájdalmat emberről emberre. Nem hagyhatod, hogy más szenvedjen a fájdalom miatt, amit ezelőtt okoztak neked. Nem büntethetsz mindenkit a bizonytalanságoddal, amit más miatt érzel. Nem élheted le úgy az életed, hogy vársz valakire, aki majd rendbe hoz."

"Ha elveszítesz valakit rájössz, mennyire is volt fontos számodra, de igazán csak akkor érted meg, amikor még egyszer a szemébe nézel."

"Keresd azt, akivel a szex nem feladat, hanem játék. Akivel a probléma nem játék, hanem feladat, s akivel az élet egyszerre feladat és játék. S ha megtaláltad, ne engedd el semmilyen fellángolás, probléma, büszkeség vagy bolondság miatt."

"Ez elég elcseszett dolog, nem igaz? Hogy valaki hogyan ébred fel és dönti el, hogy nem beszél veled többet. Nincs ok. Nincs magyarázat. Nincsenek kimondásra váró szavak. Csak cserben hagytak, mintha szart se jelentettél volna nekik, és ami a legjobban fáj, hogy úgy tűnik, ezt olyan könnyen tették meg."

"Nincs, ami jobban fáj, mint a másik érdektelensége. Hogy többé nem látod a szemében azt az embert, akit ismertél, nem érzed a hangjában a tónust, amit megszerettél, az érintése üres, hogy lefagy tőle a szíved, a lelkét pedig hiába kergetheted, nem éred már utol soha.. "

"Egy hideg őszi este hazafele jövet felbukkan a szívedben a hiány, s rájössz, hogy semmi másra nem vágysz jobban, minthogy utánad rohanjon, és szorosan magához öleljen és a füledbe súgja: hiányoztál."

"Még mindig mosolyog rám, még mindig beszélünk. Még mindig szeretem. Tudom, hogy ő is tudja és én is tudom, hogy ő nem akar úgy engem, mint én őt. Amikor rámosolygok, egy világ dől össze bennem, mert nem lehetek mellette, nem lehetek a szívében...csak a gondolatai halvány fényében.."

"Néha, akit a legjobban szeretünk, úgy suhan el mellettünk az életben, mintha egy szembejövő gyorsvonat lehúzott ablakában állna. Te jobbra robogsz, ő balra, éppen csak integettek egymásnak, dobogó szívvel: - Szervusz!... Szervusz!... Vagy Még?... Én is vagyok!... Isten veled!... Mikor találkozunk?...
A választ már nem hallod.."

"És nehéz, nagyon nehéz lesz velem. Pedig azt gondolod, te vagy, akivel ez lehetetlen. Én meg, hogy mindez mennyire halhatatlan. Aztán szándékosan lecsókolom a füstöt a szádról, mert már valóban könnyen megy az, hogy érintelek. Annyi idő után. Először. Annyi idő után. Újra. Benned én lüktetek. Én vagyok a párnád. Én vagyok a súly a szendergő pillákon. Én vagyok talán az egyetlen leküzdhetetlen félelmed."

 

 

 

Oldal: soк soк iĐézєт
♥αηiiкa oℓdaℓa,мιиĐεи αмι ε'яĐεкεs♥ - © 2008 - 2024 - xxxanikaxxx.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat